2017. január 14., szombat

Restaurálás, átalakítás iskola, 3. rész: Karosszéria munkák

A korábbi részekben tárgyaltak után jöhet a lakatosmunka precíziós karosszéria-munka. A karosszéria-munka a Matchboxok és társaik esetében esetében nem a hagyományos nagyautós vasmunkákat jelenti. De itt is lehet (lemez) egyengetésről, elemcseréről, levágásról, kipótlásról beszélni. És meg is cselekedni azt amit az elme kitalált, ami lehet akár egy komplett karosszéria eredeti minta alapján vagy saját tervezés után is. Akár sima felújításról van szó, akár bonyolultabb átalakításról, a következőket mindenképpen érdemes átolvasni, mert mindkét változatra akadhat benne hasznosítható tapasztalat. 


Kezdetben egy sima újrafestéssel indíthatunk, aztán jöhet például egy ehhez hasonló kéttónusú festés, ahol már a maszkolást is próbálgathatjuk majd

Az ilyen mértékben károsodott autóból újat építeni már csak az igazán haladó osztály tagjai próbáljanak...

...de azért nem reménytelen a dolog.

Az ilyen jellegű munkához szükséges eszközök
Fúrószárak 0,8-4-5 milliméteres átmérőig. Fúrógép célszerűen kettő féle, a vékonyabb, finomabb munkákhoz egy kis makettezős-modellezős, marokba fogható illetve a nagyobb átmérőjű fúrásokhoz egy hagyományos villanyfúró. Ideális ha van állványunk is a fúráshoz. Flex, ha nagyobb, egyenes felületet kell vágnunk. Tűreszelők: lapos, gömbölyű hengeres, éles, domború vagyis egy készlet, mivel külön úgysem lehet venni ilyet. Csiszolóvászon a durvától egészen a finomig. Nem kell sok, de sokféle célszerű. Szike a műanyag alkatrészek vágásához. Vékony fekete alkoholos filc a jelölésekhez fémre műanyagra. Valamilyen mérőeszköz, vonalzó. Kisméretű satu az alkatrészek befogásához például fúráskor, flexezéskor de akár csiszoláskor is. Kisméretű pillanatszorító, akár több is ha kézzel nem akarjuk mozdulatlanul tartani a ragasztandó alkatrészeket hosszabb ideig. A karosszéria kezeléséhez a késtapasz is hozzátartozik. 


Itt még egyéb kitöltő támasztó elemeket is alkalmazni kellet a jó fölfekvéshez, a pillanatszorító önmagában kevés volt
 
A legkisebb kiszerelést szerezzük be mert így is sokáig eltart majd, nekem bevált a sima Neoflex, de kaphatók komolyabb termékek is (pl. Tamiya). Ehhez a feladathoz megint csak a kis lapos végű eszköz szükséges (gyk: csavarhúzó), de akár több darab is ha mód van rá. 


Megmunkáló és kiegészítő eszközök, szerszámok, anyagok a karosszéria-munkához 


Balodalt elvettem, középen hozzáadtam a jobboldali eredeti karosszériához

Ragasztók
Ízlés szerint alkalmazható bármilyen, ami hozza az elvárt eredményt. Nagyon személyfüggő, hogy ki mit használ. Én pillanatragasztó gélt, makettes műanyagragasztót és nagy ritkán Technokol ragasztót használok, az egyes feladatokhoz, mikor melyik a legcélszerűbb. Természetesen lehetnek ettől eltérő raganyagok is, ezekkel érdemes előtte kísérletet végezni, hogy mennyire stabilak, nem oldja-e esetleg a festék oldószere őket. Van aki  ragasztópisztolyt is alkalmazza. Volt, hogy én is ezt használtam, de csak speciális, jobbára kitöltő funkcióra.


Ragasztó típusok, mindig a célnak megfelelően

Ha semmit nem kívánunk tenni a karosszériával, akkor is van mit csinálni rajta. Ilyen munka például a sorjázás. Ez az a feladat amit minden alkalommal el lehet végezni, ha egy kisautóhoz hozzányúlunk. Ha már kopottabb a gyári öntőforma, bizony gyakran előfordul a sorja a szépen festett autókon is, és ezt gyárilag nem fogják soha leszedni (Bár vannak erre ősmatchboxos fekete-fehér videók ahol a gyárban egy nagy dézsában forognak a frissen öntött karosszériák, azért, hogy a fölösleg lecsiszolódjon, de ez inkább látványos mint hasznos. Meg manapság már talán nincs is ilyen megoldás). De a figyelmes szemlélő értékeli az ilyen munkát. Mivel most van időnk és lehetőségünk, ezeket a kis kitüremkedéseket finoman eltávolíthatjuk. Erre a célra a tűreszelők, csiszolópapírok ha van akkor kis kézi csiszológép a megfelelő alakú fém marófejjel használhatók.





A baloldali képen látszik a csomagtartó élénél a fölösleges gyári sorja. A jobb oldali képen a lecsiszolt csomagtartó fedél él látszik

A vágás
Előfordul, hogy a karosszéria bizonyos részeiből le kell vágni kisebb nagyobb darabokat. Szerencsés az, akinek ilyen méretű modellezős vágókorongja van és az alkalmazható is a fémmunkákhoz. Ezzel jóval finomabban lehet vágni a spiátert. Egyéb esetben illetve ha nagy vágási hosszról/felületről van szó, és a hozzáférés lehetővé teszi, akkor flexet (sarokcsiszolót) is használhatunk. Én úgy szoktam ilyen esetben eljárni, hogy a flexet fogom be a satuba, így finomabban, jobb szögben tudom mozgatni, hozzáérinteni (óvatosan, mert a spiáter puha és könnyen lepörög több anyag is mint szeretnénk) a vágandó darabot.


Védőszemüveggel(!) használd ekkor is a kisgépet, mert most még ráadásul jóval közelebb is kell hajolnod a szikraesőhöz. A karosszériát olykor fogóval kell megfogni, mert nagyon hamar forró lesz az egész. Nem ritka, hogy csak egy részét tudod kivágni, levágni az eltávolítandó fémnek, mert a flexkorong mérete miatt nem fér hozzá rendesen. Ekkor sincs baj, a csiszoló vagy vágókorong így is sok reszelgetéstől ment meg. 

Itt a flexszel durván levágott hátsórész helye látszik, ezután következett a finom csiszolás. Valószínű a flexet nem a szobában használod, hanem műhelyben garázsban, viszont a finom csiszolás már asztal mellett történhet.

Amit meg géppel nem lehet leszedni arra marad a reszelő vagy a fúró. Ha finomabb vágásokról van szó, vagy olyan helyeken kell vágni ahová az előbbi eszközök nem férnek el, akkor javaslom a fúrós módszert. Ez annyiból áll, hogy a vágási vonal mentén (attól befelé az eltávolítandó anyagterület felé) sűrűn befúrunk lukakat. Ha így kicsipkéztük a felületet akkor az egyik, célszerűen sarokponthoz közeli lukban a fúrót elkezdjük oldalirányban, a következő luk felé tolni óvatosan. Egészen addig, míg el nem fogy a köztük levő anyag. Így lehet tovább haladni. Ha a kivágandó elem már jobban mozog, akár hajlítható, akkor ki is lehet törni óvatosan. Nagy valószínűséggel az elgyengített felület vagyis a lukak közti rész mentén fog eltörni. 

Ez már a tapaszolás fázisa, amikor a beragasztott  - és ez esetben meghajlított - sztirollapot a tapasszal finomítod a kasznihoz

Ez a módszer egyébként - főleg vastagabb vagy keményebb fajta - műanyag alkatrészeknél is használható. Vagy pedig ha szikével nem férünk hozzá a vágandó élhez. Ezt a gyakorlatot folytatva előfordulhat az is, hogy a fúrószárat oldalt mozgatva és tolva gyakorlatilag vágja az anyagot. Ez is gyakorlást igényel. Műanyag esetében csak alacsony fordulatszámon forogjon a fúrószár, mert egyébként megolvasztja az anyagot és akkor a fúrószár továbbhaladása után szépen visszaolvad a műanyag. Mintha keresztülmentünk volna rajta de "nyom nélkül".


Van módszer amikor simán szikével is tudunk vágni, ez a legegyszerűbb, magyarázni sem kell. Itt csak arra fontos figyelni, hogy a kéz legyen megtámasztva, nehogy a szike hirtelen megcsúszásával kárt okozzon akár a kezünkben akár a munkadarabban.


 
A platót szikével lehetett vágni, az ablakpanelt a fúrásos módszerrel, mivel nem egyforma keménységű a két műanyag




Ezen a helyen csak a lukfúrásos módszerrel lehetett például kiemelni a plató alját. Viszont látszik már a szükséges betoldás is

Megvan a nagyobb része a munkának, kész a kívánt nyílás. A megmaradt durva recés részt tűreszelővel lehet finoman eltüntetni. Ez igaz a korábbi, flexes vágásokra is. Azokat sem lehet tökéletesen finomra és pontosra vágni, mindig rá kell hagyni egy fél millimétert minimum. Ezt kell eltüntetni a reszelővel, csiszolóvászonnal. Inkább többet csiszoljunk, mintsem pótolni kelljen. Ha mégis vissza kell pótolni, akkor ott a tapasz.

A toldás, kiegészítés, pótlás
Itt elsősorban pótlásokat, kiegészítéseket kell érteni, de lehet tényleges toldás is. A pótlások – vagy kiegészítések – anyaga polisztirol lap (Különböző vastagságú lehet, dekoros boltokban célszerű érdeklődni utána. Jó eséllyel a hulladékot ingyen is odaadják, mivel általában csak táblában árulják. Viszont a leeső darabok bőven elegek lesznek hosszú hónapokra egy modellezőnek.), egyéb műanyagok vagy maga a kiskocsi anyaga de lehet akár vékony fémlemez is (spray flakon anyaga például). A végeredmény számít. A festett felületen – jó esetben - nem számít, hogy mi van alatta, viszont nekünk van lehetőségünk, hogy a célra legmegfelelőbb anyagot használjuk föl. Tipp: célszerű gyűjtögetni mindenféle kis apró műanyagdarabot, alkatrészeket, fémbigyókat egy dobozban, hátha egyszer pont jó lesz valahová. Mottó: semmit sem dobunk ki, hátha jó lesz valamikor valahová. Célszerű a tárolást kategorizálva dobozokban megoldani, a könnyebb visszakereshetőség érdekében. Nekem is van kerekes (Matchbox valamint egyéb), ablakos, üléses, lámpás, matricás, vegyes, stb. dobozom.



Sztirol lapból készült fülkehátlap és plató pótlás kiegészítés

Fémlemez karosszéria elem (motorház fedél) pótlás 


Megmaradt alkatrészek és maradékok eltéve egy későbbi hasznosításra

A hajlítások, kiegészítések
Előfordul, hogy egy elgörbült részt akarunk visszahajlítani. Ez csak nagyon korlátozott mértékben sikerülhet, a Matchboxok öntvénye nem az a hajlítható anyag. A hajlításhoz finom kis fogót használjunk. Meg kell támasztani a karosszériát és a fogót is a hajlításhoz, és csak egészen apró kis mozdulatokkal hajlítgassuk vissza az elemet az eredeti helyére. Általában csak egyszer lehet megmozdítani egyik irányban, utána visszafelé már letörik, ezért fokozott óvatosság szükséges.



Hajlításkor a hegyes fogó két szára (A és B) közé fogjuk finoman a görbe elemet, majd az "A" pont körül megtámasztva a nyíl irányába próbáljuk meg finoman hajlítani. Utána az elem másik oldalán is (tükörképben) felváltva végezzük el 


Ennek az elején is lesz mit hajlítgatni, szerencsére a hely nem esélyes az eltörésre

Törés esetén sincs nagy gond, vissza lehet ragasztani mindent. Ilyenkor külön-külön hajlítgassuk helyére a két részt és azután ragasszuk össze, akár részletekben is. Nagyon jellemzően ilyen részek a tetők, tetőoszlopok. Sokszor a vékonyabbik, az „A” oszlop szokott törött lenni vagy egész egyszerűen már teljesen hiányzik. Ez sem jelent olyan nagy gondot, mert pótolni lehet a hiányzó oszlopot és utána vissza tudjuk ragasztani a tetőt az eredeti helyére (előfordulhat, hogy csak visszahajlítás után), immár a helyes pozícióban De ugyanígy lehet pótolni például a motorházfedelet vagy csomagtér fedelet is egy másik donor autóból kivágva. Sokszor előfordul, hogy kettő félből születik egy új. A hiányzó „A” oszlop pótlását mutatom meg két példán keresztül.




Jól látszik az elgörbült és kiegyenesített tetőelem valamint a hiányzó, de kipótolt "A" oszlop is 


Ilyen volt, ilyen lett

Részletezve az előbbieket: Először a tetőt kell visszahajlítani az eredeti állapotba. Utána le tudjuk mérni a hiányzó oszlop hosszát, amit aztán egy roncsból tudunk például kivágni. Sokszor olyan egyformák és olyan picik, hogy előfordulhat, hogy egy másik modell adott alkatrésze is jól illeszkedik a hiányzó részre. Ha meg nem akkor sztirollapból tudunk vágni (esetleg műanyag pálcikából profilra csiszolással). Akkorára vágjuk és csiszoljuk le, hogy pont belecsusszanjon a helyére, ha egy nagyon picit feszül, az a legjobb, mert nem kell tartani ragasztáskor a megkötésig. A csatlakozó végeket (4 darab) simára kell csiszolni, mert ezek - a törés nyomán - valószínűleg roncsolt felületűek. A ragasztáshoz sima felület az ideális.

A ragasztás
A fémek ragasztásához pillanatragasztót (vagy még inkább a géles formát) lehet legpraktikusabban használni, de ugyanolyan jó a kétkomponensű műgyantás ragasztó is. Ebből viszont nehéz két cseppet kikeverni a megfelelő arányban, viszont ha eltaláljuk, akkor nagyon jól tart. És még csiszolható is remekül, tehát akár kisebb hiányok kitöltésére is hasznos lehet. Ha nem akarunk kétkomponensűvel bajlódni, de tartósabb ragasztás kell, akkor először pillanatragasztóval meg kell fogatni a helyén az alkatrészt, majd száradás után akár ragasztópisztollyal is el lehet végezni a végleges rögzítést, tömítést, elsősorban a nem látszó belső helyeken. A műanyag alkatrészeknél a makettezéshez használt kis tubusos ragasztót lehet használni. Ragasztásnál gondolni kell előre az alkatrészek rögzítésére, a kitámasztásokra. Ha ténylegesen össze kell szorítani a részeket akkor csipeszt kell használni vagy leterheljük megfelelő súllyal is az adott részt, vagy ha ez nem lehetséges akkor mini pillanatszorítót is lehet használni. Sokszor elég ha megfelelő szögben alátámasztva a gravitációra bízzuk a rögzítést. Itt jól el kell találni az irányt, hogy a súlypont pontosan lefelé mutasson.


Ennek a szélvédőnek a ragasztásához elég volt egy jól kiválasztott alátámasztás, így szépen a helyén maradt a száradásig
A rögzítés egy módja

Ha megragadtak az alkatrészek szükséges lehet még némi tapaszolásra, csiszolásra is. A tapaszolást több, vékony rétegben végezzük. Én közben is szoktam csiszolni a felületen. Ha egy kicsit nagyobb felületen kell (például furgontető) vékonyan fölrakni a tapaszt, akkor ki sztirollap darabbal lehet finomat "elspaklizni". Ennek az az előnye is megvan, hogy akár (egy irányban) íves felületen is lehet alkalmazni. Csak teljesen megszáradt és átkeményedett tapaszt szabad/lehet csiszolni. Először mindig durvábbal, majd 2-3 fokozatban egyre finomabb csiszolóvászonnal/papírral simogassuk a felületet, végül, ha már jó a felület akkor polírpapírral befejezve. Vastagabb pótlást csak több, vékony réteg tapasz felvitelével lehet rendesen megcsinálni.


Motorházfedél pótlás, becsiszolás közben


A sorozat részei:

l. rész: Alapelvek, szétszedés, összerakás
ll. rész: Festési előkészületek, festéktelenítés
lll.rész: Karosszéria-munkák
lV. rész: Mielőtt festeni kezdünk
V. rész. Festés
Vl. rész: Dekoráció
Vll. rész: Rozsda
Vlll. rész: Futómű
lX. rész: Extrák, tippek, trükkök
X. rész: Műgyanta munkák alkatrészpótláshoz (Link: Játékdoki)


Xl. rész: Fotózási alapok 





 










 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése