Proto 8.: Hot Rod Draguar

Hot rod a jövőben 

Ezt a kocsit a Lesney tervezte, ezek szerint a fantázia kategóriába sorolhatnánk, jóllehet nem teljesen fejből ment a dolog. Mint az szokott lenni, jöttek az ötletek innen is, onnan is. Számos eleme már fölfedezhető egyéb, létező vagy csak prototípusként megjelent autókon. 

Jag..... illetve Draguar hűtőrács

Kétségtelen, hogy leginkább a Jaguár E-Type formai elemei jönnek át legelőször. Elég csak az elsőhűtőrácsot  megvizsgálni, egyből beugrik a forrás. De ugyanakkor a hátsó rész kialakítása is emlékeztet a Jag faránakgömbölyűsített, ámde határozott élben záródó formáira. Más források állítják, hogy a Corvette Mako Shark(1961) koncepcióautó átlátszó – lexanból készült - kupolája adja a kocsi másik jellemző vonását, de ilyen kupolával vagy ennek kísérleti változataival több tanulmányautó is megjelent. Mindenesetre az oldalra kivezetett kipufogórendszer és a kétszemélyes hátratolt belső tér jó eséllyel innen jött. Akár Corvette stílusnak is nevezhetnénk, mivel ez az elv (is) a későbbi változatoknál erősen dominált. A kocsit természetesen Corvette alapokra építették, nyilvánvaló szándékkal. A beépített V8 motor akár ötletadó is lehetett a Draguar tervezőinek.

Aztán itt van a Chevrolet Corvair alapjaira épített – Bertone - féle Testudo (1963) prototípus, mint lehetséges (rész)ötletadó a maga első lámpáival és szinte teljesen üvegből készült fülketetejével. Ezek bár hasonlítanak a Jag lámpáira és a beljebb tolt elhelyezésüket elnézve is látszik, hogy ez a megoldás mindenképpen innen jött. A kocsi neve egyébként teknősbékát jelent. Az 1963-as Genfi Motor Show-ra készítették mindössze két hónap alatt a teljesen működőképes kocsit. A Jaguár hasonló formájú modellje után nem lehetett valami nagy durranás, azonban vannak érdekes ötletek benne (például az előre nyíló komplett fülketető). Csak zárójelben jegyzem meg, hogy erős Jaguar E (1961) utánérzés ez a kocsi, annak ellenére, hogy hátulra építették be a hathengeres boxermotort. Nagy differencia viszont az ufo-ra emlékeztető lexankupola. A formája mégis markáns, hatással lehetett akár a Porsche 928 tervezőire is.

A cseppforma ideális definiálása a karosszéria-profilban

Végül is a képeket elnézve megállapítható, hogy mindhárom valódi kocsi hatott a Lesney tervezőire a modellverzió megalkotásakor. Mindháromból van benne több-kevesebb ötlet, részlet, elv vagy formai megoldás. A korra (és még későbbi korokra is) nagyon jellemzőek egyébként ezek a jövőbe tekintő, de az akkori jelenben lehetségesnek vélt megoldások (nagy átlátszó egybetető, erős motor, kivezetett kipufogó, áramvonalas kaszni). Ha belegondolunk a nagy angol valóságba, akkoriban az Austinok, Fordok, Minik és egyéb korábbi szögletes és funkcionális autóváltozatok még egészen más, jóval realisztikusabb képet mutattak az utcákon.

Annyira hátul van a motor, hogy ez már hivatalosan középmotorosnak számít

A modellt ma elnézve futurisztikus jellege korántsem olyan ütős, mint a milyen a megjelenésekor lehetett. Az 1:6x léptékű (fantasynál nincs lépték!) kocsit 1970-től 73-ig gyártották. Alapvetően piros gyöngyház színben létezett, átlátszó kupolával, fehér belsővel, Draguar matricával némely példány, de előfordult metál pink kaszni és sárgás üvegezés is. A modell elejébe a Matchbox „szabvány” V8 motorját oktrojálták be. A kocsi arányai teljesen nagyon jók, részletei viszont nem összehasonlíthatók semmivel, mivel koppintásokról ötletátmentésről beszélhetünk csak. Viszont a hátsó lámpájának még csak imitációját sem leljük semerre, amit viszont nem lett volna nehéz kialakítani. Ugyanígy rejtély maradt az ajtók formájának elképzelése is. Érdekes továbbá, hogy a Testudo előremutató és egyedi belső teréből, műszerfalából nem mentettek át semmit a kisautóba. Pedig ki lehetett volna használni a nagy beláthatóságot és valami kis ékszerszerűen finom belteret illett volna belevarázsolni. Ha már fantasztikus az elképzelés és a kocsi is, akkor had szóljon. Talán ennyi az össz hiányossága a kisautónak

Lexankupola 

Tetszetős hátsó kiképzés lámpák, és egyéb lehetséges részletek nélkül