Egyedi dobozok, egyedi kisautókhoz
13. Ford Pickup
Az eredeti bejegyzés itt olvasható.
Kurtis KSC
(Matchbox )
bemutató
Vannak-voltak szépreményű és igényes és érdekes autók szerte a világban azonban többségük viszonylag hamar eltűnt a színről. Időnként talán egy-egy filmben fölbukkannak de aztán semmi. A Kurtis is ebbe a sorba tartozott. Ez a Ford motoros kétüléses sport luxusautó semmi másra nem hasonlított, viszont jó drága volt, így a magas költségek megpecsételték a sorsát.
Frank Kurtis az 1950-es években az amerikai motorsport egyik legnagyobb neve volt. Kurtis-Kraft autói évtizedeken át uralták az amerikai ovális versenyeket, és mindent megnyertek a helyi bikaviadal-arénáktól kezdve Indianapolisig. Egy bevándorló horvát kovács fia, Frank Kurtis 14 évesen kezdett az autóiparban, később egyedi karosszériákat épített a hollywoodi elit luxusautóihoz. Az 1930-as években Kurtis a versenyautók alvázának építésére kezdett összpontosítani, és jól is csinálta, így a siker meghozta a keresletet alváza iránt.
Az 1930-as évektől kezdve több mint 1100 darab autó készült melyek a nyíltkerekű versenyzés legnépszerűbb jegyeivé váltak arrafelé. A siker az 1960-as években folytatódott öt Indy 500 és számtalan egyéb győzelemmel a helyi pályákon Amerika-szerte. Amíg Kurtis sikeres Midget-, Sprint- és Indy-autóüzletét építette, csapatát a hollywoodi filmes autók és egyedi különlegességek építésével tartotta életben a szezonon kívül. 1948-ban egyedi sportautót épített egy 1941-es, tönkrement Buick alapján, és az autó akkora szenzációt váltott ki, hogy úgy döntött, hogy vállalkozását piacra viszi. Az új modell vonalai a háborús évek uralkodó autótervezési motívumait tükrözték. Lényegében egy fordított fürdőkád volt, amely némileg úgy nézett ki, mint az 1941-ben bejárt Chrysler Thunderbolt bemutató autók kicsinyített változata. Kurtis nem volt egyedül az 1940-es évek futurista formatervezési motívumainak követésével, az 1948-as Hudson, az 1949-es Mercury és az Airflyte 1949 Nash mind ebből az iskolából származnak.
A kezdeti terv
egy - mai szóhasználattal élve – kit car
volt. Első prototípusai a
Studebaker sorhatosát használták ám számos probléma miatt rövid úton áttértek a
Ford V8-asára. A Ford motor mellett megjelent a Ford újdonságaiból származó fékek,
kormánymű és felfüggesztés is. 1949-ben megkezdődött a
modern és jellegzetes, áramvonalas üvegszál, acél és alumínium kombinációjú
karosszériába burkolt Kurtis Sports Car gyártása. Kurtisnek soha
nem sikerült sorozatgyártásba vinnie a KSC-t, néhány összeszerelt autót és
néhány készletet azért eladott.
A kit 1495
dollárba került, amely az alapkeretből, a befejezetlen karosszériaelemekből, az
ajtókból, a szélvédőből, a vasalatból és a fékrudazatból állt. Újabb 4700 dollárért Kurtis az Edelbrockkarbival felszerelt Ford V8 motort, a sebességváltót és az összes szükséges
tartozékot is szállította. A kocsi gyors volt és jól kezelhető de egy akkor már
igencsak jó nevű, hasonló kaliberű Jaguar XK120 már 3000 dollárért meg lehetett
szerezni – és a vevőnek nem kellett mindent összeraknia, amikor megérkezett. A gyári adatok szerint 34 darabot
gyártottak le összesen. Annak ellenére, hogy a sajtó rengeteg pozitív hírt
kapott (az autó a Motor Trend első számának borítóján szerepelt), Kurtis tudta,
hogy vesztes csatát vív: a Jaguar tekintélyesebb, kifinomultabb, de olcsóbb.
1949 végén Earl 'Madman' Muntz 75 000 dollárért megvásárolta a Kurtis Sports
Car jogait, tervrajzait és szerszámait, majd megnövelte a kocsi hosszát, hogy
elférjen benne négy ülés, és Cadillac V8-as motort szerelt bele. Ezzel utcai
cirkálóvá változtatta a Kurtis Sports Cart.
A Matchbox modellje még
kicsiben is megkapó formájú, szép kisautó. Aki rajong az adott kor előremutató,
művészi dizájnjáért annak különösen kedves lehet. Az 1949-es eredeti autó részleteit sikerült szépen
megformálni.Kezdve az érdekes kialakítású hátsó lökhárító-lámpa együttestől az oldalán végigfutó széles ezüstös csíkon át egészen a markáns hűtőrácsig. Még a kerekek is elfogadhatóak de semmiképpen sem tökéletesen illeszkedőek - stílusukban. A szín jól eltalált elegáns kék, de nem hinném, hogy akkoriban ilyen színre festettek autót. A belteret nem vitték túlzásba de megfelel az elvárásoknak. A szélvédő keretét én festettem meg, hogy autentikusabb és jobban látható legyen. Érdekességként érdemes beszerezni, hiszen ritka eredeti autóról van szó ebben az esetben.
Lamborghini Estoque
(Hot Wheels)
bemutató
Nem hat meg egy ilyen kaliberű autó látványa a valóságban sem. Mentségemre szóljon, hogy mifelénk kevés van belőle. Itt sem a különlegességével fogott meg.
Aki kicsit járatosabb a Lamborghini modelltörténetben, annak nem okoz különösebb fejtörést visszaemlékezni egy hasonló megjelenésű Lambo modellre. Az volt a Marzal. A formavilága hasonló, bizonyos jellemzői is hasonlóak, ámde az jóval űrhajósabb kinézettel rendelkezett. A Marzal a mai megfogalmazásban az Estoque.
A
szupersportkocsi koncepcióautó mára már négyajtós lett, és a túlméretezett
kerekeivel már egyszerre csúcskategóriás szupersportautó és rendkívül praktikus
GT is, a kornak megfelelően. A négy önálló ülés,
a hosszú de lapos kialakítás (515/135 cm), a hosszú tengelytáv (301 cm), a
széles nyomtáv akkor és most is kifejezik a Lamborghini stílust. A motor
hátulról előre került, az első tengely mögé, vagyis ez egy orr-középmotoros
elrendezés. Egy 5,2 literes V10-es, 560 lóerős erőforrásról beszélünk itt. Ez
az első orrmotoros modell az LM002 óta, tehát nem igazán tipikus. Az Audi A8
alumínium vázának felhasználásával készült a karosszéria.
Az Estoque-ot a 2008-as Párizsi Autószalonon mutatták be. Árát akkor 230 000 dollárra tartották, bár csak prototípus létezett belőle. A sorozatgyártást számos ok miatt felfüggesztették, többek között a megfelelő platform hiánya miatt. Az Estoque azonban sokak szerint segíthetett utat nyitni az immáron sorozatban készülő Urusnak. Mit jelent az Estoque elnevezés? Az Estoque valójában a matadorok által használt kard a bikaviadalokban, ennyiben folytatva a bikákkal kapcsolatos névválasztást.
Seagrave Fire Engine 1952
(Matchbox)
bemutató
A Seagrave Fire Apparatus LLC egy amerikai tűzoltókészülék-gyártó, amely szivattyú- és mentőegységek gyártására javítására specializálódott. A Seagrave-et 1881-ben Fredric Seagrave alapította Detroitban és az Egyesült Államok legrégebbi folyamatos tűzoltókészülék-gyártója.
Szövetségre lépve ismert tűzoltóautó-építőkkel különböző alapokra építették járműveiket. A Seagrave elkötelezett amellett, hogy az innovációra és a folyamatok folyamatos fejlesztésére összpontosítva magas szinten megtervezett nehéz tehergépjárműveket, fülkéket, alvázakat, karosszériákat, létrákat és egyéb, kiemelkedő élettartamú termékeket kínáljon ügyfeleink számára. Egyetlen forrásból származó gyártóként a tervezést, a kivitelezést és az összeszerelést egy fedél alá integrálták. A gyártott termékek közé tartoznak a léglétrák, a teleszkópos gémes platformok, az egyedi alvázak és az egyedi karosszériák.
A kisautó első látásra is vonzó, nagyon részletes, csodálatosan felépített, és egyszerűen gyönyörű. Ehhez a remek szín is hozzájárul. Bár mifelénk csak mostanában változtatták meg a mentőautók színét a hagyományos fehér árnyalatról egy jóval élénkebb sárgás tónusra, a tengeren túl ennek már jóval nagyobb hagyománya van. Ne csodálkozzunk tehát ezen a lime színen. Jól áll neki. Ahogyan államonként más a rendőrautók színezése úgy az amerikai tűzoltóautók is igen széles színválasztékban pompáznak. Ennek a modellnek is van – talán éppen ezért – a Matchbox kínálatában is piros, zöld, fehér és még számos más árnyalatú verziója is. Mi több készült belőle extra változat is, gazdagabb dekorral, metál alapszínekkel.
Talán az egyetlen negatívum a már többször is kifogásolt keréktípus. Oldalról nézve nincs gond de ha már egészében látjuk a kisautót kitűnik a széles, strapabíró Matchbox egyenkerék, amely szélességében erősen uralja a kis járgányt. Persze a jó futás elengedhetetlen a játékhoz és ez modell elsősorban az, és csak nekünk gyűjtői darab. Itt nincs kompromisszum. Mindazonáltal örömmel sorolom be a vintage tűzoltószerek sorába a vitrinemben.
Land Rover PU
(Efsi)
felújítás
DAF Car Transporter
(Matchbox)
felújítás
A DAF autószállító szerelvény már szállított pár BMW-t ezen az oldalon, bár ez a mostani példány nem teljesen ugyanaz. Ennek a modellnek ugyanis két változata van. Ez itt most a korábbi változat. A kornak megfelelően műanyag felniken különálló gumikkal.
A szóban forgó szerelvény 1969-es kiadású, és bár a King Size besorolónév arra utalhatna, hogy egy nagyobb méretű/léptékű kisautóról van szó ez a teherautó pontosan a kis, 1/6x méretű személyautókhoz igazodik. Mert így van értelme. Valójában a KS teherautók döntő többsége ebben a léptékben létezik, nagyon helyesen. Az eredeti Matchbox dobozba beleférő teherautók a kakukktojások, azokkal kell külön játszani. Egyféle színkombinációban volt kapható. Világos metálkék vontató és metál mustárszínű pótkocsi. Mindez piros műanyag felniken gurítva. Szépen kidolgozott részletek vannak a fülkénél, de a kornak megfelelően a tréler rész inkább működőképes mint részletektől hemzsegő. Játszásra mindenekelőtt tökéletesen alkalmas. A tréler rugózása elhanyagolható a vastag merev tengelynek köszönhetően. A piros műanyag felni műanyagja azért veszít a rugalmasságából az idők során, így a gumi rész sajnos könnyen lefordul róla. Ritka dolog komplett kerekekkel rendelkező példányra bukkanni. A tréler szegecseléssel van a vontatóhoz rögzítve. Ezzel elérték azt, hogy nem tudnak egymástól elválasztódva elkallódni az idők során.
A felújításra begurult példány korábban valami irtózatos ezüstfestékes kezelést kapott, alul-fölül, elöl-hátul jutott a festékből mindenre is. A fém részeknél ez nem probléma, de a műanyagoknál azért oda kellett figyelni, hogy mivel próbálom leoldani a mázt. A felújítás célja az eredeti állapothoz hasonló kialakítás volt de egy jóval életszerűbb színnel és dekorációval. A dekor fantázia alapú, de korhűnek mondható.
A gumik ebben az esetben mind megvoltak – talán az ezüst festék ragasztotta oda őket. A fölső platón a kocsikat kitámasztó ékeket nem pótoltam, mert kissé túlzónak találtam a méretüket, bár a funkciójukat betöltötték. A szín és a dekoráció tekintetében egy korhű, de fantázia alapú végeredmény született.A korábbi változat tulajdonképpen csak a kerekeiben illetve a színeiben tér el a későbbitől. Itt még piros műanyagfelniken és vastag tengelyeken gördül. Sötétkék fülkével és bronzos félpótkocsival. Eredetileg nagy DAF felirat van a pót oldalán, ami a második változatnál is még megjelenik, amíg föl nem váltja a piros-fehér csíkozás. Egyik sem túl eredeti.
És végül pár kép arról, ahonnan nekifutottam a felújításnak. A kályhaezüst és az ovisecset semmit sem kímélt.
Range Rover Rescue